2015. április 5., vasárnap

2. fejezet - Meglátta

Drága Olvasóim!
Először is szeretnék mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánni! :) Másodszor, szeretném megköszönni, hogy már most 23 feliratkozó van, és hálás vagyok az összes kommentért és pipáért, amiket az előző fejezethez hagytatok. Remélem, hogy ez is elnyeri a tetszéseteket! Jó olvasást!
Puszi, ~E
U.i.: A kommentekre még nem volt időm válaszolni, de majd bepótlom, ígérem!

Az agyam akaratom ellenére is azon kattog, hogy mi történhet most a szomszéd szobában. Ellien tisztán látszik, hogy bejön neki Harry, és ez nyilván kölcsönös. Bár még mindig nem értem, hogy miért pörgök ezen ennyit.
Egy mély levegőt veszek, feltápászkodom az ágyól és a szekrényemhez megyek, hogy kivegyem a pizsamámat. Átcammogok a fürdőszobába, becsukom magam után az ajtót és levetkőzöm. Szemem megakad a testemen a tükörben, óvatosan a kezemet a hasamra simítom, s ezzel egy időben az arcom elfintorodik. Erősen összeszorítom a felesleget a hasamon, ami fáj, de nem érdekel, mert rettenetesen haragszom magamra. Soha nem leszek képes lefogyni, mindig ilyen csúf maradok.
Elfordítom a fejem, nem bírom tovább nézni. Engedek a kádba meleg vizet, majd lassan beleteszem az egyik lábamat, aztán a másikat is és végül beleülök. A hab elfedi a testem, ami azért jó, mert addig se látom magam. A fejemet kényelmesen hátrahajtom, becsukom a szemem és próbálok ellazulni. De csak próbálok, ugyanis egyáltalán nem megy, mert hangokat hallok, méghozzá nevetgélést.
- Jaj, Harry! Te nagyon bolond vagy! - hallom a nővérem vihogását. Mert igen, már néha vihogás, amit művel. Megforgatom a szemem. Biztosan nagyon jól elvannak ketten...
Lejjebb csúszok, a víz felszínére fekszem, Kizárok mindent magam körül, ismét lehunyom a szemeimet és elképzelem a világot, ahol minden tökéletes. Egy hely, ahol élvezném az életet, ahol bármikor szívesen élnék. Ezt a szörnyű világot is el tudnám fogadni, amiben élek, ha lenne valaki, akiért érdemes felkelnem. Valaki, akinek reggel én vagyok az első, este pedig az utolsó gondolata. Csak ennyire lenne szükségem a boldogsághoz, de ilyen külsővel ez nemigen fog menni.
Ahogy kinyitom a szemem, megcsap a felismerés, hogy az általam elképzelt világ tényleg csak az álmaimban létezik. Felülök, lemosom a testemről a habot és kiszállok a kádból, szárazra törlöm a testemet és magamra veszem a pizsamámat. A tükör elé állok, miközben mosom a fogam, s az arcomon felfedezem az ezernyi hibát, amit napközben a smink valamennyire eltakar. Mivel nem bírom nézni, inkább elfordulok és úgy mosom tovább a fogamat.
Ahogy végzek, kiöblítem a számat, s kimegyek a fürdőből, azonban pont beleütközök Harrybe.
- Hupsz! - mosolyog le rám. Pár pillanatig elveszek a szemeiben, s mikor eljut az agyamig, hogy most smink nélkül épp úgy nézek ki, mint egy másnapos zombi, berohanok a szobámba. Befekszek a meleg, puha ágyamba és magamra húzom a takarót nyakig. Azonban aludni még eszem ágában sincs, elvégre péntek van, holnap nincs iskola. Amúgy is hamarosan jön a nyári szünet, szerintem már feleslegesen tanulunk...
Pár perc múlva nyílik az ajtó, odapillantok. Harry kukucskál be.
- Alszol?
- Még nem - motyogom. Bejön, becsukja maga után az ajtót és mellém huppan. Az arcomat eltakarom a takaróval, nem akarom, hogy így lásson.
- Mi az? Csak nem félsz tőlem? - hallom a hangján, hogy vigyorog, a végére el is neveti magát. - Nyugi, nem eszlek meg. Maximum megharaplak, vagy ilyesmi.
Nem reagálok rá semmit, azonban érzem, hogy a takaró alatt kezd fogyni a levegő, de mégsem akarok kibújni alóla.
- Na, ne bujkálj már! - rántja le rólam hirtelen a takarót, de én utána nyúlok. Visszalök hanyatt az ágyra, a kezeimet lefogja a fejem felett és öntelt vigyorral néz le rám. Érzem, ahogy az arcomat elönti a pír, miközben bámul. Minden egyes kis hibát felfedez rajtam, ebben biztos vagyok. - Jó illatú a tusfürdőd.
- Köszönöm - motyogom zavartan, bár fogalmam sincs, hogy komolyan mondja-e, vagy csak poénból.
- Gyönyörű szemeid vannak, tudod? Mint a két legfényesebb csillag az égen - beszél lassan mély, rekedtes hangján, amitől kiráz a hideg. Nyelek egy nagyot. Biztos vagyok benne, hogy most még jobban elvörösödöm. Miért szórakozik velem?
- Ömm... leszállnál rólam?
- Hát nem tudom. Elnéznélek még így egy darabig - pillant a dekoltázsomra és egy kaján vigyor jelenik meg az ajkain. - De mivel látom, hogy zavarban vagy, így leszek olyan úriember, és lemászom rólad - mosolyog, majd lassan négykézláb halad lefelé, közben nézi a testem minden részét. Mikor végre leszáll, gyorsan felülök és megigazgatom a pizsama felsőmet. - A nővérednek át kellett vinnie valamit a barátnőjéhez, így amíg nem ér vissza, téged boldogítalak - nézegeti a polcokon lévő könyveket, majd rám pillant. - Szóval sokat tanulsz... Az jó!
- Te is sokat tanultál?
- Nem, semmit - nevet halkan, majd az asztalomnak támaszkodik és a kezeit összefonja a mellkasán. - De te tanulj, hogy el tudj érni dolgokat az életben!
Kissé összeráncolt szemöldökkel fürkészem az arcát, úgy tűnik, komolyan gondolja, amit mondott. Felsóhajtok, s lehajtom a fejem. Én úgyse fogok tudni semmit sem elérni, hiába töröm magam.
- Nem rosszból kérdezem, de van olyan, amikor őrülten viselkedsz? Tudod, mint mondjuk Ellie.
Ránézek, nyelek egy nagyot és néhány másodperc után kicsit megrázom a fejemet.
- Ellie nagyon vonzó csaj - mosolyodik el. - Asszem bejön nekem. Vagyis tudod, úgy elmenne egy kaland vele... vagyis több kaland - nevet. - Párkapcsolatot most semmiképpen nem szeretnék. Csak azért mondom, mert ha ő esetleg mást mondana neked, akkor világosítsd fel, jó? Nem vagyok az a romantikus típus.
Halványan bólintok, s a tekintetem végigszalad a testén. Annyira kíváncsi vagyok, hogy a felsője alatt milyen tetkók díszítik a testét.
- Harapdálod a szádat - mosolyog rám, így újra úgy nézek ki, mint akit leforráztak. - Engem ez beindít, jobb, ha tudod - kacsint. Az, hogy én harapdálom a számat? Te jó ég, ez biztosan csak egy álom.
Látom, hogy a szeme megakad az alkaromon, a mosoly eltűnik az arcáról, ellöki magát az asztaltól és odajön hozzám, lassan leül mellém. Biztosan észrevette a hegeket, így amennyire csak tudom, próbálom takarni, s kerülöm a tekintetét. Kezei közé veszi az enyémet, majd tiltakozásom ellenére megnézi az alkaromat, lassan végigsimít rajta. Zöld íriszeit rám emeli, kérdően pillant rám.
Elhúzom a kezemet, a hosszú ujjú felsőt ráhúzom, amennyire csak tudom, s továbbra sem nézek a szemébe.
- Ezek mik? - kérdezi halkan, pedig pontosan tudja, hogy nem akarok rá válaszolni.
- Semmi - kezdem el csavargatni a hajamat idegességemben. Meglátta. A családom elől sikerül rejtegetnem, de előtte nem, ilyen nem létezik!
- Láttam rajtad, hogy valami baj van, de nem gondoltam, hogy ekkora - sóhajt. - Elmondod, mi bánt?
Megrázom a fejem, és az alsó ajkamba harapok, hogy ne sírjam el magam. Ha még bőgni is látna, rájönne, mennyire össze vagyok törve, azt meg nem hagyhatom.
- Egy fiú, vagy...
- Nem, mindegy - szakítom félbe, mielőtt még találgatni kezdene. Az igazi okra úgyse jönne rá.
- A szüleid tudják? - néz rám aggódóan. Aggódik? Ha tényleg így van, rettentően jól esik, főleg, mivel nem is ismer, csak alig pár órája. - Jenny, elmondhatod, hogy mi bánt. Nálam biztonságban marad, akármi is történt.
Nagyon jó lenne megbízni benne, de az évek alatt túl sok emberben csalódtam. Nagyon nagy dolognak kellene történnie ahhoz, hogy megnyíljak előtte.
- Harry! - hallom az anyukája hangját. Harry felsóhajt és megforgatja a szemét.
- Ezt a beszélgetést legközelebb folytatjuk - néz a szemembe, amitől még levegőt is elfelejtek venni. Lassan feláll az ágyamról, majd kimegy és becsukja az ajtót. Az ajkaimra mosoly húzódik, bár nem teljesen értem, hogy miért.
Lefekszek és betakarózok, majd lekapcsolom az éjjeliszekrényemen lévő kislámpát. Átölelem a takarót, s ahogy lehunyom a szemem, rögtön Harry mosolya jelenik meg előttem. A mondatai visszhangzanak a fejemben, és ahogy megdicsérte a szemeimet... Aggódott értem, érdekelte, hogy mi van velem. Harry a legédesebb srác, akivel eddig találkoztam. Lehet, hogy csak pár órája ismerem - ha lehet ezt ismeretségnek nevezni -, de nagyon megkedveltem. Szeretnék bízni benne, és elhinni, hogy ő tényleg olyan fiú, mint amilyen a képzeletemben létezik. Nem akarok csalódni, nem akarok újabb fájdalmakat átélni és sebeket szerezni. Harryt akarom úgy, ahogy a képzeletemben történik minden. Remélem, hogy tényleg olyan, mint álmaim pasija.

16 megjegyzés:

  1. Neee! De gonosz vagy így véget vetni egy résznek ;)! Te jó ég nagyon tetszett*-* annyira rossz hogy ilyen rövid volt, már úgy bele éltem magam az egészbe. Remélem tovább álmodom mert még több részt akarok ��
    *N (elfelejtettem a fiókot megcsinálni, ne haragudj)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Tudom, sajnálom, és azt is, hogy ilyen rövid lett, de a következőt hosszabbra fogom írni. :) Ma hozom a következő fejezetet!
      Semmi gond, köszönöm, hogy írtál. :)
      Puszi ~E

      Törlés
  2. Most komolyan... Kinek nem Harry az álompasija? *.* Nekem mondjuk Niall az álom pasim de Harry-t is elfogadnám :D Meg Liam-et meg Louis-t :) Zayn-t is ha benne lenne újra a bandában :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. csak azért mert nincs benne, miért nem lehet elfogadni Zaynt?
      *SS

      Törlés
    2. Szia!
      Nem tudom, de nekem biztosan ő az álompasim. :) Zaynnel kapcsolatban én is azt mondom, hogy attól, hogy kilépett, én még ugyanúgy szeretem őt, a véleményem róla nem változott. Bár a szívemben ők mindig is öten maradnak.
      Puszi, ~E

      Törlés
    3. Én is nagyon szeretem őt, csak még mindig elég furcsa a helyzet... De ha ő így boldog akkor én is :)

      Törlés
  3. kis gonosz! teljesen bele éltem magam a történetbe. kiváncsian várom a folytatást :) remélem minèl hamarabb hozod *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Sajnálom, a következő fejezetet hosszabbra írom, és hamarosan hozom! :)
      Puszi, ~E

      Törlés
  4. Te jó ég. Nagyon jó lett a rész. Csak Harry-t nem értem, egyik percben Ellie-vel, másikban meg Jenny-vel van. Furcsa egy alak, annyi biztos. :D Nagyon nagyon nagyon ügyes vagy drágám. Tényleg. A példaképem lettél, már régóta. :D
    Minden szeretetemet küldöm neked, szia. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett, még úgy is, hogy elég rövidre írtam. Jaj, aranyos vagy, el sem hiszed, hogy ez mennyire jól esik nekem! :)
      Ui.: A sztorid, bár nagyon lassan, de készül, nem felejtettem el! :)
      Puszi, ~E

      Törlés
  5. Imádom!! *-* nagyon jól írsz. Az egyik kedvenc íróm/írónőm vagy. Csak így tovább :D hamar kovit:)
    x.Nelli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Jaj, nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik! Ma hozom a harmadik fejezetet. :)
      Puszi, ~E

      Törlés
  6. Mint eddig az összes blogodat, ezt is imádom! Várom a folytatást, hozd minél hamarabb!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy! :) Ma hozom a harmadik fejezetet.
      Puszi, ~E

      Törlés
  7. Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy tetszett. Ma hozom a következőt. :)
      Puszi, ~E

      Törlés